Aj�nlott zen�k.:
Arashi - Sakura Sake
Red Jumpsuit Apparatus - Your Guardian Angel

- Az emberek nem is tudj�k, hogy milyen k�zel is van az �let�kh�z a hal�l. Egyszer�en megfeledkeznek r�la, hogy b�rmikor meghalhatnak. Elfelejtik, mert ha tudn�nak r�la, elvesz�ten�k a j�zan esz�ket. De nemsok�ra esz�kbe jut... -

Chapter 1  ~  V�r �s Hal�lb�z

M�g mindig �l�nken �l az eml�keimben az a nap...Mintha csak tegnap kezd�d�tt volna el az a lavina...
A sz�leim kedves, j�sz�v� �s tisztess�ges emberek voltak. Orvosk�nt dolgoztak a k�zeli klinik�n, aminek a nev�t sosem �rult�k el... Arr�l nem tudtak, hogy t�bbsz�r kilestem �ket, merrefel� dolgoznak, melyik k�rh�zban mentenek �leteket.
Viszont nem tudtam a sz�rny� titokr�l...

-Ria! Ha nem kelsz fel azonnal, elk�sel az iskol�b�l!
-M�r �bren vagyok, a hajammal babr�lok... Mi�rt nem akar meg�llni a hely�n?-idegeskedtem m�r kora reggel.
-Elment�nk!-ki�ltott fel az emeletre anya.
-Anya, v�rjatok!-siettem le a sz�leimhez.
Anya �s Apa k�rd�en n�ztek r�m, hogy m�gis mit akarok �n t�l�k. Kif�jtam magamat a nagy siets�gben, amiben majdnem kiment a bok�m, kiegyenesedtem, �s mosolyogva k�sz�ntem el a sz�leimt�l.
-Itterasshai!-dr�ga j� nevel�im elmosolyodtak a hirtelen j�tt �tletemt�l.
-Ittekimasu!-�lelt �t �desany�m, majd l�ptek ki az ajt�n.
S�hajt�ssal z�rtam a t�m�t, mire eszembe jutott, hogy �ppen k�s�sben vagyok. Gyorsan eltettem a bento-mat, v�llamra dobtam a t�sk�mat, �s a l�baimra h�ztam a g�rkorcsoly�mat. Igen, �n is azon l�ke emberek k�z� tartozok, akik g�rkorcsoly�val j�rnak iskol�ba. Ez a legk�nnyebb, legolcs�bb, �s a leggyorsabb is... legal�bbis sz�momra.
Er�teljes g�rd�l�sekkel haladtam hol felfel�, hol le a dombokon. Rengeteg ismer�ssel tal�lkoztam, p�ld�ul Miyashita-sannal, a sarki kisbolt kedves tulajdonos�val, vagy Shiroto-sannal, az �llatkeresked�s fenntart�j�val.
Shiroto-san volt az, aki az els�, �s egyetlen kiscic�mat aj�nd�kozta nekem. Gy�ny�r� feh�r cica volt, k�k szemekkel. Mindig egy�tt j�tszott velem, �s ott volt, mikor a bar�taim nem voltak mellettem. A neve Shiro volt, tiszta h�feh�r sz�n�r�l neveztem el. Nagyon szerettem Shiro-t. Egy napon kiscic�i sz�lettek, �n pedig az iskol�b�l j�vet meg szerettem volna l�togatni �ket. Aznap tal�lkoztam el�sz�r a hal�llal. Mind a 4 kiscica halott volt, csupa v�r bor�totta �ket. Shiro feh�r sz�r�t is �titatta a skarl�tv�r�s v�r. Azt hiszem m�g friss volt, hiszen a h�zi kedvencem v�re mellettem folydog�lt tova. Nem tudtam megsz�lalni, m�g csak s�rni sem voltam k�pes. Csak �lltam, �s n�ztem a halott �llatokat. V�rtam, hogy Shiro felkeljen, megr�zza mag�t, megetesse a kiscic�it, �s hozz�m fusson... Mikor a sz�leim �szrevettek, �s k�zelebb j�ttek, elszomorodva b�multak r�m, mintha sajn�ln�nak... De nem engem kellett sajn�lni, hanem Shiro-t, �s a k�lykeit. Apa elvitte �ket, �s egy�tt eltemett�k a halott macsk�kat. Aznap, miel�tt lefek�dtem volna aludni, anya bej�tt hozz�m, �tkarolt, �s a k�vetkez�kkel pr�b�lt megvigasztalni.:
-Tudod kicsim, mikor egy �llat, vagy ember meghal, teljesen elt�voznak ebb�l a Vil�gb�l... Mi csak annyit tehet�nk, hogy meg�rizz�k �ket az eml�keinkben, �s s�runk �rt�k. Ria... nyugodtan s�rj csak!
Ezek a szavak �r�kre belef�r�dtak az eml�kezetembe. Azon az �jjelen �desany�m mellkas�n s�rtam hossz� percekig, tal�n �r�kig is, m�g v�g�l meg�rtettem, hogy Shiro soha t�bbet nem fog visszaj�nni hozz�m, �s mikor r�j�ttem erre, elnyomott az �lom.
�szre sem vettem, milyen gyorsan sz�guldozok.
V�gre el�rtem a kompot. Felsz�lltam, �s p�r perc m�lva meg is �rkezt�nk a v�ros m�sik fel�re, ahol az iskola volt. Elk�sz�ntem a vezet�-sant�l, �s gyorsabbra vettem a temp�t.
-Nemsok�ra 9 �ra...Elk�sek!- lihegtem agg�dva, hiszen mikor legut�bb elk�stem, Kowashita-sensei majdnem let�pte a fejemet
A nagy siets�gben �szre sem vettem Kokoro-chant.
Kokoro-chan az �n egyik legjobb bar�tn�m, �s az iskola legjobb tanul�ja. S�t mi t�bb, � a Di�ktan�cs eln�ke, pedig m�g csak m�sodikos!
Hal�l gyorsan berobogtam az iskola kapuin, ahol azonnal meg�lltam, �s �ljenezve ugr�ltam �r�m�mben, hogy siker�lt id�ben be�rnem az iskol�ba. Ekkor valaki h�tulr�l r�m ugrott, kisebb sz�vrohamot hozva r�m. Ki m�s lehetett az? H�t persze, hogy Emi. Ez a szeleburdi l�ny az iskola legjobb sportol�i k�z� tartozik l�ny l�t�re. Emi nagyon aranyos, �s kedves l�ny, Kokoro-chan ellent�te. Kokoro-chan sokszor durva, �s nyers, szinte mindig bar�ts�gtalan mindenkivel szemben. Emi-vel l�tjuk Kokoro-chan igazi �nj�t, �s tudjuk hogy val�j�ban nagyon mag�nyos... �s ha beseg�t�nk a di�ktan�csnak, akkor plusz pontokat kapunk.
-Emi-chan... musz�j neked �lland�an r�m ugr�lnod?-k�rdeztem faragatlanul, rem�ltem meg�rti, hogy mennyire megijesztett.
-Gomen-gomen...-mosolygott �letvid�man.
Honnan van ennek a l�nynak ennyi energi�ja m�r kora reggel?
Ekkor bel�pett a kapun Kokoro-chan. Nem hiszem el... beel�ztem a suli �ltanul�j�t... t�nyleg ilyen gyorsan haladtam?
-��h! Kokoro-chan!Ohayo!-r�szes�tette Emi Kokoro-t is a reggeli "r�d ugrok, ne ijedj be!" k�sz�nt�ssel.
-Sz�llj m�r le r�lam!-morcoskodott a di�ktan�cs eln�ke. Tipikus, erre sz�m�tottam...
A l�nyokkal az �p�let fel� vett�k az ir�nyt.
Ism�t egy �cska, unalmas napnak n�zt�nk el�be. Legal�bbis az els� �ra ut�n -ami k�mia volt- az �sszes oszt�lyt�rsam arckifejez�s�b�l ezt lehetett kiolvasni.
Kowashita-sensei az oszt�lyom oszt�lyf�n�ke. El�g f�lelmetes egy n�szem�ly, nem szerencs�s dolog ujjat h�zni vele... Szerintem �lvezheti, ha belek�thet egy di�kba. Azt hiszem �n vagyok az e havi kiszemelt c�lpontja. �lland�an tal�l valami kifog�st, hogy bel�m k�ss�n, mindig engem k�r meg, hogy cipeljem a cuccait, vagy egy�b dolgokat, �s felelni is engem h�v ki... H�t igen... Arra viszont nem sz�m�tott, hogy a k�mi�t szeretem, �s ha nem is tanulok r�, valahogy belef�r�dik az agyamba a tananyag. Sz�val kaptam egy 5-�st k�mi�b�l *b�szkefej*
L�tszott Kowashita-sensei-en, hogy majd megeszi a m�reg.
-Ezt nem hiszem el! M�r megint kapt�l egy 5-�st... Veled egyszer�en nem lehet kisz�rni!-�juldozott Emi-chan, mire �n csak elmosolyodtam. Ha tudn�, hogy az angol a gyenge pontom...
Ekkor belibbent az oszt�lyba Shimasa Miyuki, az oszt�ly sz�pe... Igazi bek�pzelt pl�zamacska...
Egyenesen fel�nk tartott, legal�bbis ezt olvastam le, az Emi arc�n l�that� undorr�l.
-Oh, Hoshimura-san!-ny�jtotta a "san" ut�sz�t, hajsz�lv�kony -fogadok otthon gyakorolja, hogy hogyan besz�ljen ilyen v�kony eg�r hangon- hangj�n, amit�l engem is elkapott az undor.
-Mi van?-k�rdeztem kiss� faragatlanul, de k�remsz�pen, annyira r�hellem ezt a l�nyt!!
-Kowashita-sensei t�ged keres.- Tudtam! Olyan lassan mondta el ezt a mondatot, minden perc�t ki akarta �lvezni annak, hogy engem k�nozhat. -A rajz teremn�l v�r.
-Arigatou...-cincogtam �n is Miyuki hangon, mire meglep�d�tt-m�rges kombin�ci�j� arckifejez�s jelent meg azon az agyonfestett k�p�n.
Elindultam a jellegzetes jap�n h�z�ajt� fel�, a t�volban hallottam Emi kuncog�s�t, mire �n is elmosolyodtam, majd magabiztosan indultam el a rajz terem fel�. Minden l�p�sn�l egyre b�trabb lettem, mintha csat�ba induln�k. �k�lbe szor�tottam a kezemet, k�zben pedig azon t�n�dtem, hogy vajon mit keres egy k�mia-biol�gia szakos tan�r a rajzteremben... Azt�n a hirtelen j�tt magabiztoss�gom szertefoszlott, mikor megl�ttam a rengeteg rajzt�bl�t, �s egy�b kell�ket Kowashita-sensei mellett. Na ne... ezt mindet nekem kell cipelnem EGYED�L??
-H�vatott sensei?-k�rdeztem b�tortalanul.
-K�rlek seg�ts Tomoshiro-kunnak elvinni ezeket a rajzkell�keket a szert�rba.-mondta unottan a sensei.
"V�rjunk csak? Tomoshiro-kun?? Az a Tomoshiro-kun? Tomoshiro Kaoru?"-ekkor megfordult az eml�tett fi�.-"Na ne... � az iskola b�lv�nya! A legjobb kosaras! �lmaim netov�bbja!"-na j�... ne bomolj, Ria!
-I-igen...-indultam be a terembe.
Egy apr� p�rbesz�d hagyta el a sz�mnak, ami abb�l �llt: "Szia!" "Szia!" "Oh, hagyd csak, azt majd �n viszem!" majd a pakol�s v�g�n "V�gre k�szen vagyunk... Nekem most mennem kell, szia!" "Szia!"
H�t ennyit err�l... De legal�bb m�r az 5. �r�t is siker�lt kihagynom... Kiss� b�skomor hangulatban indultam vissza az oszt�lyba, ahol a dr�ga oszt�lyt�rsaim egy helyre t�m�r�lve hallgatt�k Emi-t. Na �s, kinek a helye volt az? H�t persze, hogy az eny�m... Elindultam Emi�k fel�, �s �ppen elkaptam a mondand� l�nyeg�t.
-�s azt mondj�k, hogy a mai napig emberk�s�rletek folynak a Kuroisa k�rh�zban... �s ez nem vicc!-mes�lt komolyan, a komolytalan bar�tn�m.
-Mi van?-k�rdeztem kiss� ijedten, a k�rh�z nev�t hallv�n. Minden oszt�lyt�rsam fel�m fordult, ami �ltal�noss�gban zavart volna, de most nem �rdekelt.
-Misora �ppen a Kuroisa k�rh�z t�rt�net�t mes�li nek�nk.-v�laszolt egy fi�... azt hiszem Katou a neve. Ja igen, Emi-chan teljes neve Misora Emi.
-A Kuroisa k�rh�zban r�gen �llatk�s�rletek folytak, �s m�ra a k�rh�z l�tszat�t keltik. De ez csak a felsz�n, mert igaz�b�l sz�rny� emberk�s�rletek folynak azon a helyen!-kezdett bele �jb�l Emi.
-Az nem lehet...-kezdtem t�nyleg megijedni Emi komolys�ga l�tt�n. Legsz�vesebben kinevetn�m, de f�lek, hogy val�ban igaz ez a t�rt�net.
-Pedig igaz... Tudod, �llatokat kereszteznek emberekkel, meg hasonl�k. Oda csak elmebeteg embereket visznek "meggy�gy�tani".-folytatta-Az egy el�tkozott k�rh�z! Messzir�l ker�ld el azt a helyet, Ria!-itt m�r t�nyleg f�ltem.
Nem, az nem lehet, hiszen a sz�leim abban a k�rh�zban dolgoznak. Nem lenn�nek k�pesek embereken k�s�rletezni!-Ezeket mondtam magamban, mik�zben semmivel sem t�r�dve, a t�sk�mat felkapva, g�rkorcsoly�ban gurultam sz�lsebesen hazafel�. Szerencs�re �ppen elkaptam a kompot, �gy v�rnom sem kellett. Mikor haza�rtem, a megszokott t�k�letes csal�di k�p fogadott.
Anya mosogatott, apa pedig �js�got olvasott. Mikor berobbantam a konyh�ba, mindketten k�rd�en b�multak r�m.
-Kicsim, te mit keresel itthon? Hiszen  m�g lenn�nek �r�id!-gyanakodott anya.
-Oka-san! K�rdeznek kell valamit t�letek valamit...-lihegtem a f�radts�gt�l.
-Mit?-k�rdezte nyugodtan apa.
-A k�rh�z, ahol dolgoztok, a Kuroisa, igaz?
-Ria! Te ezt honnan tudod?-kapta fel a fej�t az ap�m.
-Az most nem fontos! Sz�val igen, ott dolgoztok...-lihegtem tov�bb, mikor megl�ttam any�m b�lint�s�t.-Azt hallottam, hogy emberk�s�rletek folynak ott... az �r�lteken k�s�rleteznek...
Anya �s apa egyszerre h�zta fel a szem�ld�k�t, majd komorult el az arcuk, �s v�g�l agg�d�an n�ztek r�m.
-Kicsim...tudod...ez nagyon nagy ostobas�g! az egy sima k�rh�z!-mondta anya nem t�l meggy�z�en.
Ekkor csipog�st lehetett hallani. H�t persze... anya �s apa csipog�i voltak a k�rh�zb�l...
-Ria, most menn�nk kell, majd k�s�bb megbesz�lj�k!-�lt�ztek a sz�leim, majd t�ntek el vill�m gyorsan.
-K�rlek Istenem, csak add, hogy ne legyen igaz...-k�ny�r�gtem halkan.
Any��k eg�sz �jjel nem j�ttek haza. V�rtam, de egyik�j�k sem j�tt haza... Reggel �gy d�nt�ttem, hogy iskol�ba megyek, most viszont gyalog... Kedvetlen�l, szomor�an indultam el.
*****
A napnak valahogy csak v�ge lett... Nem b�rtam kimagyar�zni magamat az �sszes tan�rn�l, �s oszt�lyt�rsn�l, hogy mi�rt rohantam el olyan siet�sen tegnap...
Annyit mondtam "Eszembe jutott valami fontos, �s musz�j volt hazasietnem a sz�leimhez."
Nagy nehezen levakartam magamr�l a k�v�ncsiskod�kat, �s egyed�l, mag�nosan indultam el a kompkik�t� fel�. Egyszer csak egy k�z h�zott vissza egy aut� el�l, ami majdnem el�t�tt.
-Kokoro-chan...-pillantottam h�tra.
-Te bolond vagy! Meg akarsz halni? Figyelj m�r jobban!-ord�totta le a fejemet a bar�tn�m...
Ennyi volt maga a p�rbesz�d... Kokoro-chan az eg�sz haj�k�z�son egy sz�t sem sz�lt hozz�m, �n pedig el voltam mer�lve a gondolataimban.
Mikor lesz�lltunk a kompr�l, elv�ltak �tjaink. �ppen b�cs�z�sra nyitottam volna a sz�mat, de nagy meglepet�semre megel�ztek...
-Viszl�t holnap.-mondta izgatottan, idegesen Kokoro-chan, amit �n is �szrevettem. Biztosan el is pirult, az�rt nem fordult fel�m.
-Uhm...-b�lintottam-Viszl�t holnap!
Mindketten elindultunk a magunk �tj�ra.
-V�gre otthon!-ny�jt�zkodtam.-Most kifaggatom anyu�kat, nem fogom hagyni, hogy elmenek�ljenek a k�rd�seim al�l!-d�nt�ttem el magamban.
Megragadtam a kilincset, de meglepet�semre az ajt� r�snyire nyitva volt.
"Mi a... anyu�k csak nem hagyhatt�k nyitva... vagy m�gis? Most m�r biztosan itthon vannak. �k is �regszenek."-gondoltam a fejemet r�zva.
Kinyitottam az ajt�t, �s valami furcs�t vettem �szre. Nem tudom mi volt az, de nagyon zavart... Maga a l�gk�r, olyan furcsa volt...
Mikor bel�ptem az ajt�n, megcsapott a hal�l visszatasz�t�, undor�t� b�ze... Akkor m�g nem hittem, hogy ez lesz �letem legrosszabb napja. Beljebb l�ptem a h�zba, az ajt�t becsuktam magam m�g�tt. Mikor megtettem volna az els� l�p�st - hogy megkeressen a sz�leimet �s kifaggassam �ket a k�rh�zi munk�jukr�l - �szrevettem egy �l�nkv�r�s, nem is... skarl�tv�r�s foltot a padl�n. Azt hittem, hogy �desap�m a b�n�s. Azt akartam hinni, hogy megint apa volt, �s hogy az csak egy sz�nes v�ziz�, ami a kutat�saihoz kell, �s amihez nekem tilos hozz�ny�lnom.
Messze elker�ltem azt a foltot, �s a konyha fel� vettem az ir�nyt... �desany�m nem volt ott, pedig biztos voltam benne, hogy �ppen a vacsor�val bajl�dik. Letettem a t�sk�mat az egyik sz�kre, mikor �szrevettem, hogy a konyha kell�s k�zep�n egy pontosan ugyan olyan folt van, mint az el�szob�ban. Ekkor �sszer�ndult a gyomrom...
Eszembe jutottam Emi szavai.: "Az egy el�tkozott k�rh�z! Azt besz�lik, hogy sz�rny� emberk�s�rletek folynak arrafel�! Messzir�l ker�ld el azt a helyet, Ria!"
Egyszer�en nem hiszem el... mi van, ha t�rt�nt valami any��kkal?
Mikor ez a gondolat megfordult a fejemben, l�ptek zaj�t lehetett hallani az emeletr�l. Azt akartam hinni, hogy a sz�leim azok. De mi van, ha m�gsem? A k�telyem er�sebb volt az akaratomn�l, �gy kih�ztam a konyhaszekr�ny egyik fi�kj�t, �s megragadtam a legnagyobb konyhak�st. Lassan elindultam a nappali fel�, ahol mindent a hely�n tal�ltam. Egyenesen a l�pcs� fel� vettem az ir�nyt, im�dkozva, hogy a sz�leim legyenek azok. Az utols� l�pcs�fokok furcsa foltokat v�ltem felfedezni. Fekete volt a sz�n�k. Lehajoltam, hogy k�zelebbr�l is megvizsg�lhassam, de ez a fekete valami, s�r�, ragad�s, ny�lszer� k�pz�dm�ny volt. Ekkor az emeleti folyos� v�g�n l�v� szoba, a sz�leim szob�ja fel�l hallottam l�pteket.
Abbahagytam a fekete trutyi vizsg�lat�t, �s elindultam a folyos� fel�, ahol egyre t�bb v�r�s, �s fekete folt volt tal�lhat�.
"Ez nem v�r! Nem az!"-nyugtatgattam magamat gondolatban, nem sok sikerrel.
Megcsin�ltam. A sz�leim szob�ja el�tt �llok... Megpr�b�ltam belesni a kulcslyukon, de azt hiszem benne volt a kulcs, mert nem l�ttam semmit. Ism�t egy k�l�n�s neszre lettem figyelmes, mire vill�mgyorsan hajoltam el a kulcslyukt�l.
A sz�vem �r�lten vert, az agyam csak a v�rre tudott gondolni, a v�rnyom�som a 200-at s�rolta. Egyre jobban izzadott a kezem, egyre er�sebben szor�tottam a konyhak�st. Mikor �gy �reztem, elj�tt a megfelel� pillanat, a bal kezemet a kilincs ut�n ny�jtottam. Mikor el�rtem, �sszer�zk�dtam. A kilincs nem �g�rt semmi j�t sz�momra. De nem ez volt a legrosszabb. Mikor megfogtam a kilincset, �reztem, hogy valami s�kos anyag ragad a kezemre. Megn�ztem, �s biztos voltam magamban... K�ts�gtelen. Ez v�r...
�gy szor�tottam a jobb kezemben l�v� k�st, hogy szerintem m�r v�ral�fut�sos. �vatosan, lassan nyitottam be a helyis�gbe, mik�zben az�rt k�ny�r�gtem, hogy csak �n k�pzel�djek, �s a sz�leim boldogan forduljanak fel�m. Hogy megk�rdezz�k, "Mit keres a k�s a kezedben?". Hogy megk�rdezhessem "Mit keresnek azok a furcsa foltok a h�zban?"
Benyitottam. M�r nem fordulhattam vissza. Szembe kellett n�znem a szob�ban l�tottakkal. Benyitottam.
B�r ne tettem volna... Mikor kinyitottam az ajt�t, �letem legsz�rny�bb r�m�lma kezd�d�tt el.

- M�gis mi�rt hullatod a k�nnyeidet? Hiszen m�r halottak. Menj, �s ink�bb gratul�lj nekik, hogy b�k�ben nyugodhatnak... -
Legk�zelebb.:     K�nnyre fakasztva

Ut�irat.: Huuu, v�gre v�geztem az els� fejezettel... Rem�lem tetszett, b�r azt hiszem a c�m nem igaz�n illik a fejezethez, de seg�z... XD
K�rlek sz�pen benneteket, �RJATOK KOMIKAT IDE, hogy �rdemes-e folytatnom a t�rt�netet!!! Arigatou!